Péchy - Építőipar+Kreativitás

A Debreceni SZC Péchy Mihály Építőipari Technikum egykori diákját, Turi Zsoltot, a ConstructX Építőipari, Fémszerkezetgyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetőjét kérdeztük pályája kezdeteiről.

– A középiskolai pályaválasztás során miért pont a Debreceni SZC Péchy Mihály Építőipari Technikumra esett a döntés?

– Édesapám építésztechnikusnak tanult és ő is a Péchybe járt. Általános iskolásként engem is vonzott a rajzolás, különösen érdekeltek a reál tárgyak, szerettem papírból modelleket építeni. Gyakran jártam édesapámmal építkezésekre is, így egyértelmű volt számomra, hogy az építőipar lesz az én utam.

– Hogyan emlékszik vissza a diákéveire?

– Az A és B osztályok az építészek voltak az iskolában. 1981-ben nagy volt az érdeklődés, így indult egy tiszta fiú építész osztály, ez volt a C. Harminchatan kezdtünk és végeztünk Kiss Éva osztályfőnökünk vezetésével. Határozottan vezette a fiúkat, és a magyar órákat is komolyan kellett venni. (Ha ő nincs, akkor talán kevesebb könyvet olvasok.) Neki köszönhetően tánciskolába is jártunk. Emlékszem kerestünk egy lányos testvérosztályt – mai nevén – a Debreceni SZC Bethlen Gábor Közgazdasági Technikumból, és így már megtöltöttük a táncparkettet. Akinek volt egy kis ritmusérzéke, biztosan megtanult táncolni. Nagyon jól összekovácsolt minket az 1-2-3 TŰZ című – szakközépiskolák és gimnáziumok közötti többfordulós vetélkedő sorozat is. Az iskola tanárainak felkészítésével megnyerhettem az országos szakmai tanulmányi versenyt, amely életem egyik meghatározó élménye volt. A legjobb az volt benne, hogy az egész osztály velem együtt ünnepelt. Azt gondoltam, hogy – gyenge szabadkézi rajzkészségem miatt – ennek köszönhetően majd könnyebb lesz bejutni a Budapesti Műszaki Egyetemre.

– Hogyan tudta alkalmazni munkája során az iskolapadban megtanultakat?

– Itt a válaszban mindenképpen a középiskolai és egyetemi években tanultakra gondolok. A képzési rendszer szorosan követte az építőipari szakma struktúráját. Aki technikus volt, az középiskolát végzett. A főiskolások nagyon jó alapokat kaphattak a kivitelezések – esetleg cégek – vezetéséhez, és a végzettségük magántervezői lehetőségeket is teremtett. Az egyetemi évek egyértelműen lehetővé tették, hogy később építőipari cégek vezetőivé váljunk, vagy vezető tervezői feladatok felé orientálódjunk.

– Szakmailag és emberileg milyen útravalót kapott mindehhez a Péchyiben?

– Szakmailag azt mondhatom, hogy az egyetemi évek alatt építéstanból szinte semmit sem kellett tanulnom. Mechanikából is az első félév simán ment. Zilahy igazgató úr szakmai igényességével olyan alapokat kaptunk, melyek egy életre szóltak. Az iskola minden szakmai tanára gondot fordított arra, hogy alapos szaktudással felvértezve tudjunk bármely építőipari cégnél elhelyezkedni. Emberileg tartást és önbizalmat kaptunk, ahogyan régen mondták, életrevalók lettünk. A humán tárgyakat oktató tanárainktól szereztük meg az általános műveltségünk végső kereteit, így 35 évvel az érettségi után is a mai napig tartjuk a kapcsolatot. Bárkit felhívhatok és engem is bárki megkereshet az osztályból. A koronavírus járvány miatt sajnos elmaradt a 2020-as érettségi találkozó, de mindenképpen bepótoljuk.

– Mivel több ez az oktatási intézmény, mint a többi?

– A szakközépiskola az általános műveltség mellett szakmai irányt is kijelöl. Szerintem a munka világa felé induló nebulók számára itt lehet nyelvet, általános műveltséget és szakmát tanulni. Ez megkönnyíti, hogy a fiatalok saját életüket alakítva önálló döntésekkel erősítsék meg a vágyaikat. A középiskola elvégzése után a következő pályák nyílnak meg többek között (a teljesség igénye nélkül) az építészek számára: középvezető, műszaki előkészítő, építésvezetők, szerkesztő, költségvetés kiírók, építés és projekt vezető, oktató, valamint kutató és fejlesztő mérnök. Melyik középiskola tud ennyi lehetőséget megnyitni egy nyolcadik osztályos diák előtt?

Forrás

Kérdésed van? Keress minket bizalommal!     felveszem a kapcsolatot

×

Kukkants bele iskoláink életébe!

felugroabalak 460460

Megnézem