A szakképző intézmények végzős diákjai májusban tesznek szakmai vizsgát, az írásbeli mellett gyakorlatból is. Így a tanítványok a szakma gyakorlásához szükséges kompetenciákról teljes értékűen számot adhatnak. Erről Hámori Éva Judit, a Debreceni Szakképzési Centrum főigazgatója tájékoztatta a Naplót. Hozzátette: a védelmi intézkedésekhez alkalmazkodva a szakmai ismeretek, készségek és képességek elsajátítása, fejlesztése nem ütközött jelentős akadályba. A főigazgató úgy látja: a végzés előtt álló tanulók majdani elhelyezkedési esélyeit befolyásolhatja a járványhelyzet, az újranyitás részletei és a gazdasági környezet alakulása. Látják: a magyar gazdaság gyorsan talpra áll, Debrecenben egyre több munkalehetőség van, a cégek szívesen fogadják a tanítványaikat.

A centrum támogatja a végzőseik elhelyezkedését, de a felsőfokú továbbtanulás, illetve újabb szakma, szakképesítés ingyenes elsajátítása is adott a tanulóik számára.

A koronavírus-járvány közepette online térbe költözött a szakképzősök szakmai oktatása is. Ez joggal veti fel a kérdést, hogy a most végzők szakmai felkészültsége egyenértékű lesz-e az úgymond békeidőkben szakmát szerzettekével. Hámori Éva Judit szerint szó sincs arról, hogy a most végző szakképzősök tudása kevesebb lenne, mint a korábban végzetteké. Az intézményvezető hangsúlyozta: a rendkívüli időszakban folyamatosan arra törekedtek, hogy tanulóikat hatékonyan készítsék fel az érettségire, az ágazati alapvizsgákra és a szakmai vizsgákra. A tananyag feldolgozása egész tanévben folyamatos volt. A tanulmányi kötelezettség teljesítéséhez diákjaik minden szükséges segítséget megkaptak, és a számonkérés változatos értékelési formákat alkalmazva történt. Így a tanulók elegendő érdemjegyet kaptak, a félévi osztályzatok megállapításának nem volt akadálya, és az év végi zárást sem fogja befolyásolni a digitális oktatás. – Bár a mostani végzősök felkészítése nagyon sok kihívással állította szembe az oktatókat és a diákokat, jellemzően rövid időszak volt az, amikor nem volt lehetőség a személyes felkészítésre – folytatta a főigazgató asszony.

Személyes találkozással

– Azokban a szakmákban, amelyekben a feladatok egy részét önálló otthoni felkészüléssel vagy csoportmunkában, projektfeladatokkal végezték a diákok, mindenkinek lehetőséget adtunk személyes találkozásra a tanárával. Az intézmények előnyben részesítették a projektek kialakítását, elegendő időt adva a tanulóknak a tananyag feldolgozására. A tanulói lemaradások csökkentése, elkerülése, továbbá az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a kontaktnapos oktatásban adottak voltak a felzárkóztatási, a kiscsoportos vagy személyes konzultációs lehetőségek – részletezte a főigazgató asszony, és hozzáfűzte: néhány szakmában, például a szépészeti ágazatban, ahol a modellek élő személyek, nehezebb volt a járványügyi szabályok betartása. Itt a közvetlen érintkezés elkerülhetetlen volt, ezért esetükben külön intézkedéseket és eljárásrendet alakítottak ki amellett, hogy minden személyes jelenlétet igénylő elméleti és gyakorlati foglalkozásnál betartották a higiénés előírásokat.

Az épületbe belépéskor testhőmérsékletet mértek, folyamatosan fertőtlenítettek, betartották a másfél méteres védőtávolságot, a fizikai elkülönítést, és maszkot viseltek.

Hámori Éva Judit kiemelte: az iskolán kívüli szakmai oktatáshoz a szakoktatók egyre hatékonyabban alkalmazták a digitalizáció előnyeit, egyre több digitális tananyag, feladatsor, prezentáció készült, számítógépes csoportmunkát alkalmaztak, és a visszanézhetőség érdekében az online óráikat rögzítették. Már rutinszerűen kommunikáltak elektronikusan egymással, a szülőkkel és a diákokkal. A megszokott oktatói rutinba beillesztették a rendelkezésre álló informatikai technikákat, és a felmerülő tanulási nehézségekre igyekeztek megoldást találni. Mégis a legnagyobb kihívást a szakmai kompetenciák elsajátítása, a szakmai vizsgákra való felkészítés jelentette.

Forrás: Haon