A szakképzési centrumnál immáron hagyomány a kezdeményezésben való részvétel, mivel a szakmák oktatása mellett a DSZC szeretné a társadalmi felelősségvállalás érzését is erősíteni közösségében. A csomagokba a konzervek, tészták, liszt és olaj mellé édesség, tisztálkodási- és tisztítószerek is kerültek. A gyűjtésben részt vettek a központi munkaszervezet, a 11 intézmény, kollégiumok és telephelyek dolgozói, oktatói és tanulói is. 

Az adventi időszakban igyekezett idén is aktív szerepet vállalni a Debreceni Szakképzési Centrum, mások mellett például hagyományt teremtve, ebben az évben is Adventi Lélekkertté alakult a Debreceni Református Nagytemplom mögötti Emlékkert, a centrum közreműködésével. Minden megmozdulásnak az a célja, hogy támogassa a város és a Debreceni Karitatív Testület munkáját, az, hogy segítségükkel minél több debreceni és környékbeli család karácsonya legyen szebb, boldogabb és meghittebb.

A dobozok sajtónyilvános átadásán Bódor Edit, a Debreceni Karitatív Testület elnöke visszatekintett az elmúlt éveket érintő kapcsolódási pontokra, elmondta hálával tartozik a centrum kollégáinak, oktatóinak, diákságának a nyújtott támogatásért, köztük az Adventi Lélekkert közreműködőinek is. Bódor Edit kiemelte, egész évben meghatározó volt a DSZC, és megmutatkozott hogyan tud együtt dobbanni a debreceni szív. Az összegyűjtött adományok kapcsán elmondta, nagyon nagy segítséget jelent a rászoruló családoknak, akikhez az elkövetkezendő napokban, hetekben jutnak majd el a felajánlások. Úgy fogalmazott, boldog, hogy a gyermekek ebben az edukatív szeretetátadásban részt vettek, hisz abban, hogy ez a lelkület a fiatalok életét végigkíséri majd. Hozzátette, hálás szívek fogadják a számukra eljuttatott kedvességeket, ezzel pedig a felajánlók lelke is gazdagabban várhatja az ünnepet.

Az eseményen Oláh István, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség elnök-lelkipásztora a Magyar Református Szeretetszolgálat képviseletében volt jelen. Elmondta, hálás amiért az együttgondolkodásban a Debreceni Szakképzési Centrum mindig örömmel és szeretettel vesz részt. Oláh István egy táblán látott felirat – „Vigyázz, a magasban dolgoznak” – gondolatiságára fűzte fel szavait. Elmondta ez egyrészt utal a szakemberek, kőművesek, ácsok, de a vezetőség munkájára is, emellett arra is, hogy az Úr Isten is munkálkodik. De nem csak a magasban, hiszen erről szól a karácsony, hogy földre jött, eljött közénk és emberré lett, megszületett Jézus Krisztus, ezt ünnepli most a keresztyén világ – fogalmazott. Azért jött el, hogy elmondja nekünk, hogy ő itt dolgozik közöttünk és bennünk. Ezt a szolgálatot tartja most a DSZC is, hiszen bár elsődleges feladat a szakemberek képzése, emellett képviseli a lelkiséget is. Azon túl, hogy megtanuljuk a szakmát, van egy nagyon fontos dolog, ami kell a teljességhez – mutatott rá, hogy figyelembe vegyük, hogy ott vannak a többiek is, hogy törődjünk a másik emberrel, úgy véli, ez a szakképzési centrumon, az intézmények falain belül megvalósul. Jézus Krisztus szavait idézve küldött jókívánságot, miszerint „az aratnivaló sok, a munkás kevés, ezért kérjétek az aratás urát, hogy küldjön munkásokat”, sok jó szakembert kívánt a centrum számára, akik szívvel-lélekkel végzik a munkájukat, hiszen a munka gyümölcsének úgy lehet igazán örülni, ha ott van a lélek. A szeretetdobozokból épített piramis is azt jelképezi, hogy itt a szakma mellett lélek is van – fogalmazott.

Szilágyi Sándor, a Debreceni Szakképzési Centrum főigazgatója elmondta megdobbant a szív a szakképzési centrumban, úgy véli, talán nem túlzás azt mondani, hogy azok a kollégák, oktatók, diákok, akik megtöltötték ezeket a csomagokat igazi angyalok, a hétköznap angyalai. Ilyenkor érezzük igazán, hogy milyen, ha adhatunk. Mi a diákjainkat nem csak szakmára neveljük és oktatjuk, - fogalmazott, hanem arra is, hogy embertársaikat megfelelő módon közelítsék meg, legyenek érzékenyek a problémákra, nyújtsanak segítséget, és fontos, hogy együtt tudjanak dolgokat megvalósítani, mindez pedig a szakma tanulásában is fontos. Úgy véli Debrecent ez az összefogás, ez a szeretet viszi előre, és emiatt tart most ott, ahol éppen tart, úgy látja, ez a magasság még emelkedni fog. A főigazgató hozzátette, ezeket a csomagokat sok olyan diák töltötte meg, akik lehet, hogy maga is rászorulna a segítségre, de talán leginkább ők érzik azt át igazán, hogy mi az, hogy ha kapnak, ezért is adnak, és ez nagyon fontos. Szilágyi Sándor ígéretet tett, hogy ha arra mód és lehetőség van, a Debreceni Szakképzési Centrum továbbra is ott áll majd a város és a testület mellett, a szeretet jegyében.

A 10 éves Debreceni Karitatív Testület nevében, Dr. Széles Diána társelnök ünnepi jókívánságait is tolmácsolva, Bódor Edit elnök néhány ünnepváró ajándék kíséretében, egy elismerő emléklapot is átadott a centrum számára. A díszoklevél mottója Teréz anya gondolata, miszerint „Nagy dolgokra nem mindenki képes, de kis dolgokat nagy szeretettelbármelyikünk megtehet.” Az oklevelet a főigazgató vette át.