A szerdai programon a szakpolitika, az ipar, a kutatás és a szakképzés képviselői közösen vitatták meg az új technológiai irány lehetőségeit és kihívásait.

A jövő kompetenciái – ipar és szakképzés a mesterséges intelligencia korszakában című fórum a szakemberek részvételével arra vállalkozott, hogy közös gondolkodást indítson arról, milyen készségek válhatnak meghatározóvá a jövőben, valamint, hogy erősítse az ipar és a szakképzés közötti együttműködést.

Tirpák Zsolt, a Debreceni Szakképzési Centrum kancellárja köszöntőjében elmondta, a centrum egy olyan szakmai teret nyitott, amelyet a kormányzati mesterséges intelligencia stratégia mentén hívott életre. Ennek egyik kiemelt eleme az új technológia oktatásba való beépítése, örömteli, hogy a magyar oktatási rendszerben elsők között kapcsolódhatott be a centrum, szervezeti és szakmai szinten is. Mára valamennyi szakképzési centrumban van kijelölt szakképzési nagykövet, az intézményekben pedig elindult a szervezeti háló kialakítása, a DSZC intézményeiben felkészült és nyitott szemléletű oktatók részvételével műhelymunka indult. Ennek célja a kollégák mentorálása és támogatása. Ezzel párhuzamosan, órakeretben is elindult az oktatás, pilotprogramként két intézményben, mára pedig valamennyi 9. évfolyamon. A végső cél, hogy a partnerek bevonásával az ipari, az egyetemi és a szakképzési tapasztalatok alapján új szemléletet és új impulzusokat kapjanak oktatók és diákok egyaránt.

Dr. Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a szakmai előadásában rámutatott, a mesterséges intelligenciával foglalkozni kell, a kérdéskör legfontosabb témája a versenyképesség javítása és a munkaerőhatékonyság növelése. Dr. Palkovics László hangsúlyozta, stratégiai cél, hogy az új technológia és alkalmazási területeinek köszönhetően, 2030-ra 15%-kal tudjuk növelni a magyar GDP-t. Ennek érdekében a kormányzati stratégia 10 kiemelt területet állapított meg. Fontos láb mások mellett az önvezető járművek és humanoid robotok fejlesztése, az oktatásba való bevonás, de esélyteremtést célzó mintaprojekt is indult már. Elmondta, hogy az MI bevonása az egészségügybe, a mezőgazdaságba is megvalósítható, és segíthet a KKV szektor versenyképességének javításában is.

Hans-Peter Kemser, a BMW Group Gyár Debrecen elnök-vezérigazgatója előadásában úgy fogalmazott, az AI nem egy múló trend, hanem a jövőnk meghatározó eleme, amely alapjaiban formálja át, hogyan fejlesztünk termékeket, hogyan működtetjük a gyárakat, az oktatás esetében pedig, hogy miként változik a fiatalok felkészítése. A mesterséges intelligenciát használni kell – jelentette ki. A jövő gyártásának középpontjában a digitalizáció áll: virtualizáció, az AI és a robotika mentén. A Debreceni Járműipari Klaszter képviselőjeként, elnökeként úgy véli, felelősséget kell vállalniuk az AI kultúrájának és eszköztárának megteremtésében. Azt mondta, nem kell félni az új lehetőségektől, hanem meg kell érteni, hogy mi vár ránk. A versenyképesség érdekében négy fő területet kell szem előtt tartani: a gyorsaság, a hatékonyság, a minőség és a komplexitás kezelését. Zárszóként kijelentette, az új úton való előrehaladás nem lehetőség, hanem szükségszerű lépés.

A szakmai fórumon a Debreceni Egyetem képviseletében Dr. Buda András adjunktus előadását is meghallgathatták a résztvevők, aki kutatási eredményekről számolt be, emellett Kiss Gergely, a Debreceni SZC Építéstechnológiai és Műszaki Szakképző Iskola AI Koordinátora mutatott be jógyakorlatokat. Az előadásokat követően, AI: eszköz vagy kihívás? címmel egy kerekasztal-beszélgetés is megvalósult, ahol Dr. Horváth Andrea, a Debreceni Járműipari Klaszter ügyvezetője, Bagány Máté, a Miskolci Szakképzési Centrum AI nagykövete, Borbély Zoltán, a Debreceni SZC Baross Gábor Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója, továbbá Tirpák Zsolt kancellár beszélgettek tapasztalatokról és tendenciákról.